Húú,de elhanyagoltam ezt a blogot4 Igen, időszűkében a legfontosabbakra, az emberekre szakítok több időt, és a blog az elmaradhat kategóriába csúszott. Szóval a legutóbbi teljesen szabad napom óta nem jegyeztem be ide semmit, kicsit szégyenlem is magam. Igen, Ladiesnek fontos volt, hogy 2-án dolgozzak, mert a megbetegedő gyermekekcskék anyukáit valakinek helyettesíteni kell. Mivel a hotel abszolút teltházzal megy, nem elegendő kevesebb ember. Dolgoztam délelőtt, aztán időnként egy-egy kollégával, vagy az öreg Eisbären-Fan barátommal múlattam az időt, így nem igen volt alkalmam unatkozni. Az augusztus 5-i Sommerfest igazán jól sikerült, sokan voltunk Marzahnban, 67-en minigolfoztunk, és a dicső 34. helyet szereztem meg. Nagggyyyoonnn jóóó volt!!! Heike, Fred, Dirk és én voltunk egy csapat, játszottunk és hülyéskedtünk, szóval igazán nagyon szép vasárnap-este kerekedett.
Az utolsó teljes hetemen 9-én és 12-én kértem magamat szabadnak. 9-én a Falkenhorst Strasseba mentem kertelni. Selmi nagyon örült nekem, és megígértette, hogy ha hazaértem, írok neki lapot, hogy tartsuk aztán a kapcsolatot. Igazán megható volt.
Délután Frau Müllenbach várt, a kis Lucie betegeskedett, Maj pedig az iskolaelőkészítőben volt még. Oly édesek voltak, ők is elkérték a címemet, és jövőre már egy kávézásom van Katrinnal, mert megígértette velem, h felkeresem. Igazán jó volt, ahogy a kis Maj átölelt búcsúzásként, pedig tényleg csak keveset találkoztunk. Ja, azért igazán szerencsés vagyok, hogy ilyen kedves embereket sodort az utamba a szél...
12-én Susival és Jörggel meglepiprogramra mentünk. Kitalálták, hogy mennénk hajókázni Berlin belvárosa körül, érintve a főbb nevezetességeket, utána meg Ulliékkal együtt mentünk enni. A program valóban felejthetetlen volt, Susi megígértette velem, hogy ha legközelebb jövök, elviszem a sétáimra, mert volt olyan hely, ahol már kétszer is jártam, míg ő, aki 54 éve él Berlinben, egyszer sem. Hát mit tehettem, megígértem. Tehát mindenképp vissza kell jönnöm Berlinbe. Persze a Reichstag kupoláját egy aztán elhalasztott találkozó miatt kihagytam, ez is visszavonz, hisz onnan igazán szívesen megnézném a várost. A Golden Else megmászása is jövőre maradt. 6 hét, asszem igen rövid, de ha évente visszajövök, talán nem olyan bejárhatatlan és megismerhetetlen város Berlin, a végére járok, tutti.
Holnap az uolsó munkanap, utána talán végleges formájába kerül a hazautam, Józsi ugyanis lemondta a hazaszállításomat, így más úton kell Pozsonyból Gönyűre jutni. Sztem megoldom. :-)
Összecsomagoltam a holnapi búcsúajándékokat, így nyugodtan fogom álomra hajtani a fejemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése