Na nem, mintha halálra dolgoztam volna magam, a napi 14-18 szoba nem fárasztja le a legértékesebb részemet, a fejemet, de fizikailag azért az én koromban... Persze ez nem nyafogás akart lenni, mert nem kapkodok, csak nyugisan mindent, a magam tempójában, úgy kényelmesen, és minden csekkolás alkalmával meghallhatom a Schööön! Und soo schnell? Hmm! mondatokat. Na, eléggé hízok ám a büszkeségtől! (A valóságban a súlyom nem fölfelé, hanem lefelé változik, de legalább így jobban bírom a strapát.)
Ma reggel aztán alaposan kialudtam magam, ami tegnapra nem sikerült, talán a telihold miatt, az elmaradhatatlan válaszokat megírtam az időközben bejött SMS-ekre, aztán go pince. Hmm, Ulli már be is indította a mosógépet, így kb 40 perc volt csak hátra az első adagnak. Ugye elég régen sikerült a ruháimat rendbeszedni, és kb elfogytak a melegben felvehető példányok, a vastag rucihoz meg a fenének van kedve a kb 30 fokban. Igen, itt is jó idő van, de azért a 34 talán kimarad. Na EZÉRT kell északon tölteni a nyarat annak, aki nem bírja a hőséget!
Szóval a mosás ment nélkülem is, így egy kis kényeztetés jöhetett. Végre nem reggeli tusolás, hanem a tegnap begyűjtött relax-fürdősó és egy kád meleg víz várt. Kiáztattam magam, és hangosan kacagtam, h most aztán, a sok súrolásnak-munkának hála olyan vékony lett az ujjvégeimen a bőr, h már 10 perc ázás után olyan ráncos lett mind, mint egy 100 éves vénemberé. Na ezt évközben egyik termálvizes fürcsiben sem tudtam überelni!. Pedig naponta többször ápolom az ujjacskáimat a Bala-féle mindenttudó kézkrémmel!
A teregetés helyett a szárítóval játszhattam. Basszus! Ez valami nagyon jóó cucc! Ha nem bénázod el a hőfok beállítását, 2 órán belül megszárítva veheted kis a gönceidet a gépből, és nem kell az időjárástól függni szárítás-téren. Persze komoly terveimben nem szerepel még az otthonra való begyűjtése. MÉG! Lehet, h később meggondolom magam.
Tegnap aztán eléggé belehúzhattam a munkába. Volt egy vendég, aki 14:00 órakor akart távozni. Vgayis nem annyira akart, mert úgy bő 20 perc várakozás után bekopogtam, és a Noch 5 Minuten! - kedvenc mondatom!! - elmormolása után mászott csak elő a fészkéből. Húúú, h micsoda mocskot hagyott maga után! Úgy kb nyakig ért a szemét, a függöny lógott, két izzó nem ment a fürdőben, és bevallom, a maréknyi baksis sem tett boldoggá az asztalon, mikor konstatáltam, h a kb fél háromra megbeszélt napozós talimat akár másfél órával is el kell tolnom. Persze eléggé szép lett a szoba a munkám végeztével, és a 3 közlekedési eszköz gyors csatlakozásaival hipp-hopp a napozóhelyen is voltam. Még volt értelme a dolognak, mert még sütött a nap. Ullinak persze este nem is tűnt fel, h iszonyú barna lennék! Na még nem néger, de már kb "csákvári" színem van, ma gyűjtök hozzá még egy kis barnaságot.
Visszatérve a mai napomhoz, a mosás közbeni kényeztetés nem ért véget a fürdővel, beiktattam egy pedikürt, végre újból színesek a körmőkéim.
Ahogy nézem, még kell szandál nélkül is napoztatni a tappancsokat, a pántok csíkjai eléggé meglátszanak.
Aztán főztem is egy paprikás krumplit. A hazai íz kicsit tovább segített a pihiben, és hozzá olvashattam a könyvemet. Magyarul már szerettem volna Ken Follettől az Évszázad trilógia köteteit a kezembe kaparintani, de aztán eldolgoztam az időt, meg a könyvek árát is eléggé "visszataszító"-nak találta a pénztárcám, arra meg lusta voltam, h elektronikusan begyűjtsem. Tudtam, h tanév közben ilyet nem szabad a kezembe venni, mert napokig olyankor nem lehet kivonulni a valóságos világból. És egy ILYEN könyvet letenni?? Lehetetlen! Na németül a szókincs miatt, mármint a hiányzó szókincs miatt kissé lassabban megy, de többször visszaolvasva a lényegesebb részeket nagyon élvezetes olvasmányt kaptam a kezembe!
Hopp az órámra pillantva lassan felöltözök, a pompás türkizkék bikinimet valami utcai viseletre cserélem, és irány a csavargás. Konéval, az afrikai kollégával ma közös sétát terveztünk, kicsi városnézéssel, meg utána a Dali kiállítást akarom beiktatni. Ugye azért van az embernek szabadnapja egy ilyen fantasztikus városban, h kiélvezze a nagyváros csodáit!
Ja tegnap levásároltam a H&M utalványomat, és egy csodálatos sállal lettem gazdagabb. Hmm, hét nyelven beszél, olyan mint egy virágos rét, és minden négyzetcentimétere nagyon tetszik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése