Na, egy évet öregedett a berlini barátom. Többen 50-nek hitték, de azért a többség tudta, hogy 60. :-)
Megismerkedhettem egy regementtel a német bundespräsident őrségéből, és Helmut családjával is. Igazán kedves, vicces este volt, örülök, hogy nem hagytam ki. Persze azzal kezdődött a dolog, hogy egy szomszédhoz csengettem be, aki szintén a jegesmedvéknek drukkol, de nem én voltam az egyetlen, több vendéget megtévesztett a bejárati ajtókon díszelgő Eisbär matrica. Arra persze nem gondoltam volna, csak a harmadik csengetés után, hogy esetleg egy 21 emeletes ház ugyanazon emeletén két drukker is lakjon, akiknek ugyanúgy jegesmedve matrica díszeleg az ajtaján. Aztán megismerhettem Ingét, akinek először minden hetvenedik szavát értettem csak, aztán részben ő is rájött, hogy velem lassabban érthetőbben érdemes beszélni, meg a berlini dialeltusba én is belerázódok. Kedvenceim a kiekma és a jehn. Természetesen sem a kieken, sem a jehen igéket nem találod a szótárban, de ha sehen és gehen alakban írom ide, rögtön a homlokodhoz kapsz, hisz magad is megértetted volna, főleg, ha szövegkörnyezetben találkozol velük. Végülis 16-an lettünk, és nagyon érdekes volt a beszélgetéseket figyelhetni. Ha csak egy beszélgetésre figyelsz, még csak irtó fárasztó helyzetben leszel, de ha párhuzamosan 2-3 beszélgetést is megpróbálsz követni, ami persze az anyanyelveden nem esik nehezedre, idegennyelven azonban húúúú de nehéz. Amikor már kissé elpilledtem, szép sorban elköszöntem a társaság tagjaitól, aztán elindultam Ulliékhoz. Ugye a hazaúton a vilamoson és az S-Bahn-on is elnyomott a buzgóság, de hát este 10 után már nem csoda, főleg ha az ember lánya végigdolgozta a napot. Rekordot döntöttem, az első 10 feletti napon rögtön 14 szoba lett kész, így elégedett lehetek magammal, főleg, h Herr Reinicke is azt nyilatkozta, h "im Grunde genommen OK". Ennél több dicséret nekem nem is kell, most már tudom, hogy ezt is megtanultam.
Hopp, itt az augusztus, már 14 perce...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése